|
|
ÉTREND MAGYAR KONYHAFŐNÖKÖS EGYESÜLETE
2008 s 1 2
ALAPSZABÁLYAI
I.
Általános rendelkező
Az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról szóló 1989. évi !I. törvény alapján önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Khtv.) rendelkezéseinek megfelelően közhasznú szervezetként működő, jogi személyiséggel rendelkező egyesület.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület pártoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési, valamint megyei, fővárosi, önkormányzati jelöltet a választásokon nem állít és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1. Az Egyesület neve: Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete
2. Az Egyesület székhelye 2040 Budaörs, Ibolya u. 46.
3. Az Egyesület jogi személy.
Il.
Az Egyesület célja és tevékenysége
4. Az Egyesület céljai
Az Egyesületet vezető gyakorlati szakemberek, a magyar gasztronómiáért tenni akaró alapítók hozzák létre annak érdekében,
hogy e koncentrált szellemi erővel bíró egyesület figyelemmel kísérje és népszerűsít se a korszerű étkezési szokásokat, az egészséges táplálkozást, ápolva a klasszikus magyar konyha hagyományait is.
Az Egyesület célja a magyar étkezési kultúra színvonalának emelése, a táplálkozási szokások változtatása, a magyar gasztronómia hagyományainak életben tartása a magyar konyha elismertségének növelése belföldön és külföldön egyaránt.
Az Egyesület célja továbbá, hogy összefogja a gasztronómia területén tevékenykedő szakembereket, biztosítson számukra egy olyan megjelenési fórumot, melynek segítségével a szakma irányvonala a népi, nemzeti szokások figyelembe vételével az egészséges táplálkozás céljainak szem előtt tartásával az európai követelményeknek és az európai konyha szokásainak figyelembe
tartása mellett megőrzi a magyar gasztronómiai sajátosságokat, ugyanakkor biztosítja tagjai és az Egyesület köré csoportosuló idős, illetőleg fiatal szakemberek számára a szakmai támogatás, képzés és .fejlesztés mellett olyan szociális támogatás és háttér biztosítását, melyek más egyéb csatornából és forrásból nem biztosíthatók (ösztöndíjak, szociális támogatás). Az Egyesület kísérletet tesz a gasztronómiáért tenni akaró és ezen területen jeles eredményt elért személyek és munkájuk emlékének megőrzéséért és az utókor számára mindezen ismeretek elérhetőségét kívánja biztosítani.
Ennek érdekében az Egyesület:
- kiállításokat, szakmai versenyeket szervez,
- tanfolyamokat, továbbképzéseket tart,
- gyűjti, rendszerezi és közreadja a magyarországi régiók klasszikus népi ételreceptjeit,
- segíti a hazánkat külföldi szakmai rendezvényeken képviselő fiatal szakemberek felkészülését,
- fórumot biztosít gasztronómiai kérdések megvitatásához,
- véleményt alkot, állást foglal szakmai kérdésekben,
- segíti a szakképzést, ösztöndíjat egyéb anyagi jellegű támogatási nyújt,
- idős, rászorult tagjai részére szociális támogatást biztosít.
5. Az Egyesület tevékenysége
Az Egyesület közhasznú tevékenységének megjelölése a Khtv. szerint:
- egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító - egészségügyi, rehabilitációs tevékenység,
- kulturális tevékenység,
- kulturális örökség megóvása.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vége: (Khtv. 4. § (1) bekezdés b) pont).
Ill.
Az Egyesület tagsága
6. Az Egyesület Alapítói
Both Zsolt (an: Gönczöl Anna)
2113 Erdőkertes, Fő út 53.
Mózes Péter (an: Várkonyi Erzsébet) 1
215 Budapest, Ady Endre u. 195.
Nemeskövi Dénes (an: Mészáros Ilona)
1126 Budapest, Márvány u. 26.
Pálvölgyi István (an: Andrássy Cecilia)
2081 Pikiscsaba, Levente u. 17.
Sándor Dénes (an: Goricsán Katalin)
1116 Budapest, Sáfrány u. 40.
Varga István (an: Sándor Erzsébet)
1092 Budapest, Kinizsi u. 22.
Vonberg Frigyes (an: Varga Mária)
2000 Szentendre, Szűcs József u. 46.
Boros László (an: Csuri Ilona)
4032 Debrecen, Tarján u. 16.
Pető István (an: Horváth Ilona)
9025 Győr, Kossuth L. u. 20.
Niszkács Miklós (an: Ehrtal Tamara)
1085 Budapest, József krt. 36.
Ments András (an: Adorján Julianna)
2040 Budaörs, Ibolya u. 46.
Kovács Ferenc (an: Kiss Etel)
1133 Budapest, Pannónia u. 91.
Révész József (an: Schwarz Róza)
2335 Taksony, Andrássy u. 10.
Buday Péter (an: Znaminka Anna)
1014 Budapest, úri u. 18.
7. A tagok jogai és kötelezettségei
Az Egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, természetes személy, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, aki konyhafőnökként, vagy hosszabb ideje ennek megfelelő munkakörben fejti ki tevékenységét, illetőleg aki tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul az Egyesület céljainak eléréséért és az Egyesület céljaival, tevékenységével egyetért, azt elfogadja, s akinek tagfelvételét legalább két egyesületi tag írásban támogatja.
A tagsági viszony az Egyesület tagja által az Egyesület Elnökéhez címzett ajánlás és írásbeli belépési nyilatkozat útján jön létre, mely kérdésben az Egyesület Elnöksége dönt.
A tagsági viszony az Elnökség felvételről rendelkező határozatával keletkezik.
Az Egyesület tagja
- jogosult személyesen részt venni az Egyesület Közgyűlésein, illetve a közgyűlési határozatok meghozatalában,
- jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein,
- választhat és választható az Egyesület ügyintéző, képviseleti szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása során,
- javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő kérdésekben,
- köteles a tagdíjat fizetni.
8. Az Egyesület tagja
- köteles az Egyesület Alapszabályát betartani,
- köteles az Egyesület döntéshozó szerveinek határozatait betartani,
- köteles az Egyesület Alapszabályában meghatározott tagdíjat fizetni.
9. Az Egyesületi tagság megszűnik:
- a tag halálával,
- a tagdíj nemfizetése esetén,
- az Egyesület megszűnése esetén;
- a kilépés írásbeli bejelentésével,
- kizárással.
A tag kilépési szándékát az Elnökséghez köteles bejelenteni. A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, amikor az Elnökség a bejelentést tudomásul vette és a tagot a nyilvántartásból törölte.
10. A Közgyűlés döntése alapján kizárással:
Az Elnökség javaslata alapján tagot csak a Közgyűlés zárhatja ki. A Közgyűlés határozatával kizárhatja az Egyesületből azt a tagot, aki a tagdíjat írásbeli felszólítás ellenére - a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül - nem fizeti meg, vagy tevékenységével, magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti, az Egyesület jó hírnevét csorbítja.
IV.
Az Egyesület szervezete
11. Az Egyesült szervei:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság
12. A Közgyűlés
A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve. A Közgyűlés a tagok összességéből áll és az Egyesületet érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, ennek időpontját az Elnökségnek legalább 30 nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, valamint napirendjéről az Egyesület tagjait írásban értesíteni kell. Az évi rendes Közgyűlést a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megtartani.
A Közgyűlés üléseit az Elnökség készíti elő, és az Elnök vezeti le.
Az Egyesület Alakuló Közgyűlést tart, amely elfogadja az Alapszabályt, megválasztja az Egyesület tisztségviselőit.
Az Alapszabály elfogadása nyílt szavazással, az alapítók egyhangú határozatával történik.
13. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az Alapszabály elfogadása, módosítása,
- az Egyesület Elnöksége, Felügyelő Bizottsága tagjainak, valamint
az Elnökének és Titkárának megválasztása, visszahívása,
- a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása,
- az Egyesület évi költségvetésének megállapítása,
- az ügyintéző, képviselő szerv, illetve személy éves beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,
- a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása (ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntés), ezzel egyidejűleg határoz az Egyesület közhasznúsági jelentésének és éves beszámolójának elfogadásáról,
- az Egyesület feloszlásának, más társadalmi szervvel való egyesülésének kimondása,
- az Egyesület tevékenységének értékelése, pályázati és egyéb díjak alapítása, odaítélésének jóváhagyása,
- a vezetőség javaslata alapján döntés a vagyon hozadékok felosztásáról,
- a tag kizárásának kimondása.
14. Szavazati jog a Közgyűlésen
A Közgyűlésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek. Minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik, másnak a szavazat át nem ruházható, a szavazásra jogosult csak személyesen szavazhat.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 %-a plusz egy fő jelen van Ha a Közgyűlés határozatképtelen, a közgyűlést el kell halasztani és 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Közgyűlés, az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
Megismételt Közgyűlés esetén azt úgy kell összehívni, hogy az Egyesület tagsága számára biztosítani kell a megismételt Közgyűlésen történő részvétel lehetőségét.
15. A Közgyűlés határozathozatala
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve azokat az eseteket, amelyre az Alapszabály minősített többséget vagy titkos szavazást ír elő.
Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés Elnökének szavazata dönt.
Minősített többséggel - azaz a jelenlevő tagok 2/3-os többségével - határoz a Közgyűlés:
- az Alapszabály elfogadása és módosítása,
- a költségvetés megállapítása,
- az Elnök és a Titkár visszahívása,
- nemzetközi szervezetbe való belépés.
- a tag kizárása és
- az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában.
Egyhangú, titkos szavazással dönt a Közgyűlés:
- az egyesülés
- a szétválás és az
- Egyesület megszűnése kérdéseiben.
16. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat.
Az Elnök a Közgyűlés határozatairól nyilvántartást vezet, melynek tartalmaznia kell a határozatok tartalmát, meghozatalának időpontját és hatályát, valamint a szavazati arányokat.
A Közgyűlés határozatait az Egyesület székhelyén, nyilvános hirdetőtáblán ki kell függeszteni.
17. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja : alá és két, a Közgyűlés és ott személy hitelesíti. A jegyzőkönyvvezetőt az elnök javaslatára a közgyűlés választja meg a Közgyűlés megkezdésekor.
18. Az Egyesület Közgyűlései nyilvánosak. A nyilvánosságot a Közgyűlés - indokolt esetben, különösen személyiségi jogvédelem, üzleti titkok esetén - többségi határozattal korlátozhatja vagy kizárhatja.
19. A Közgyűlés az általa választott tisztségviselőt visszahívhatja, ha azt a tagok egyharmada, vagy az Elnökség javasolja és a Közgyűlés ezt egyszerű többséggel megszavazza.
20. Az Elnökség
Az Egyesület operatív irányító szerve az Elnökség. Az Elnökség az Elnökből, a titkárból és három további tagból áll. Az Egyesület tevékenységét két Közgyűlés közötti időszakban az Elnökség irányítja.
Az Elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak vagy amelyeket a Közgyűlés a saját hatáskörébe vont.
21. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- döntés tagfelvétel kérdésében. Az Elnökség a tagfelvétel kérdésében az ajánló tagok véleményének meghallgatását követően dönt.
- előterjesztés a tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatos ügyekben, így különösen a kilépési nyilatkozatok tudomásul vétele, illetve előterjesztés a Közgyűlés részére tag kizárása ügyében,
- az Egyesület éves beszámolójának elkészítése, előterjesztés az Egyesület költségvetésére,
- az Egyesület szakmai, közcélú tevékenységének meghatározása, irányítása,
- a közhasznúsági jelentés elkészítése és az éves közgyűlés elé terjesztése,
- a Közgyűlés összehívása,
- a rendkívüli Közgyűlés összehívása, ha azt a tagok 10 %-a kezdeményezi az ok és cél megjelölésével az Elnökség felé,
- ha bíróság rendeli el, köteles az Elnökség a Közgyűlést összehívni.
22. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia keli:
- a számviteli beszámolót,
- a vagyon felosztásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól,
a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól,
a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási pénztártól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások ért~két, illetve összegét,
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot készíthet.
A Közhasznúsági beszámoló nyilvánosságra hozataláról a titkár gondoskodik. A titkár az Egyesület közhasznúsági jelentését az elfogadás után a határozatokról szóló nyilvántartásba bevezeti A közhasznúsági jelentés Közgyűlés általi megtárgyalása és elfogadása után a titkár 8 napon belül köteles az Egyesület tagjai számára azt megküldeni, valamint az Egyesület székhelyén, nyilvános hirdetőtáblán kifüggeszti. Bárki kérelmére - térítés ellenében - a közhasznúsági beszámolóból a titkár másolatot adhat.
23. Az Elnökség az általa meghatározott ügyrend szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Elnökség ülései nyilvánosak, az arról készült dokumentációba a tagok az Egyesület székhelyén betekinthetnek, arról másolatot készíthetnek. A hozott 'határozatokról az érintett tagokat, szervezet és személyeket 15 napon belül írásban értesíteni kell.
24. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az Elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
25. Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes.
Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 2 napon túl, de 15 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában a jelenlévő elnökségi tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
Az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b.) port), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
26. Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
27. Az Elnökség határozatait az Elnök bejegyzi a határozatokról vezetett nyilvántartásba. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a határozat tartamát, meghozatalának időpontját és hatályát, valamint a szavazati arányokat.
28. Az Elnökségben betöltött tisztségviselés megszűnik:
- a mandátum lejártával,
- felmentéssel,
- lemondással,
- az Egyesületből történő kizárással,
- elhalálozással.
29. Felügyelő Bizottság
Az Egyesületnél három tagból álló, Közgyűlésen választott felügyelő bizottság működik.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy; aki
a) az Egyesület elnöke vagy az Elnökség tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység
kifejtésére. Irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) - c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer az évi rendes Közgyűlést megelőzően ülésezik. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és cél megjelölésével a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétel
számított 8 napon belül köteles intézkedni az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz
eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van.
30. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
31. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy, nincs, aki az ülést összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerfa működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést,
32. A felügyelő bizottság feladat- és hatásköre különösen:
- összehívja a közgyűlés rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint az Egyesület tevékenysége jogszabályba az alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület, vagy a tagok érdekeit,
- köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges. kérdést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,
- írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felosztásáról a közgyűlés részére,
- ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását,
- az Egyesület vezető tisztségviselőitől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet,
- az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
33. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet, tisztségviselőt tájékoztatni és a döntési jogkörrel rendelkező szerv összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértést, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
- vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény derült fel.
Ha a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon bélül nem hívták össze a döntési jogkörrel rendelkező szervet (adott esetben a Közgyűlést) a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a felügyelő bizottság is jogosult.
Haladéktalanul értesíteni kell a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
V.
Az Egyesület tisztségviselői
34. Az Egyesület elnöke
Az Egyesület első elnökét az alakuló közgyűlés, a további elnököket a közgyűlés választja. Az első elnök megbízatása az alakuló Közgyűléstől számítottan 4 éves időtartamra szól.
35. Az elnök megbízatása megszűnik:
- halállal,
- lemondással,
- visszahívással.
36. Az Elnök feladatai, hatásköre:
- az Egyesület elnöke képviseli az Egyesületet a bíróságok, hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben, azzal, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre a titkárral együttesen jogosult,
- irányítja az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, előkészíti az Egyesület szerveinek üléseit, határozatait,
- gondoskodik az Egyesület jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelő. működéséről.
37. Az Egyesület titkára:
Az Egyesület első titkárát az alakuló Közgyűlés, a további titkárait a Közgyűlés választja. Az első titkár megbízatása az alakuló Közgyűléstől számított 4 éves időtartamra szól.
38. A titkár megbízatása megszűnik:
- halállal,
- lemondással,
- visszahívással.
39. Feladatai, hatásköre:
- az Egyesület titkára képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok előtt, illetve harmadik személyekkel szemben, azzal, hogy a bankszámla feletti rendelkezésre az elnökkel együttesen jogosult, gondoskodik az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról,
- irányítja az Egyesület adminisztratív tevékenységét, közreműködik az Egyesület testületi szervei üléseinek, határozatainak előkészítésében, gondoskodik a határozatoknak az érintettek részére történő kézbesítéséről és nyilvánosságra hozataláról, az Egyesület valamennyi döntéshozó szervének határozatait a titkár köteles kézbesíteni, vagy nyilvánosságra hozni,
- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak más szervek tisztségviselő hatáskörébe.
40. Az Egyesület képviselete
Az Egyesületet az elnök és a titkár önállóan képviseli.
Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott név alá az elnök, vagy a titkár önállóan a nevét írja.
41. Összeférhetetlenségi szabályok
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki
vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
42. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatása.
43. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
- az Egyesület elnöke, vagy tagja,
- az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más. tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másként nem rendelkezik,
- az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás - illetve
- a fenti három pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
44. A közhasznú szervezet megszűntét követő 2. évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló
törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
45. Az Egyesület elnöke, titkára, valamint a felügyelő bizottság tagjai kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy milyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
VI.
Az Egyesület gazdálkodása
46. Az Egyesület bevételei:
- a tagok által befizetett tagdíj
Az alapítók egyszeri 10.000, Ft összegű tagdíjat fizetnek be az alapítás évében, ezt követően valamennyi belépő tag köteles egyszeri 15.000,- Ft-ot a belépéskor befizetni, majd a továbbiak során tagok az éves tagdíj mértékét a belépést, illetőleg alapítást követő évtől kezdődően évi 10.000,- Ft-ban (nyugdíjasoknak 2.000,- Ft-ban) jelölik meg. A tagdíjat a közgyűlés jogosult módosítani.
- az Egyesület részére nyújtott támogatások, felajánlások,
- az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységének bevételei,
- a pártolói tagdíjak, s általuk nyújtott támogatás.
47. Az Egyesület gazdálkodása
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Egyesület közhasznú céljainak megvalósítására fordítja.
Az éves közhasznúsági jelentés és beszámoló nyilvánosságra hozataláról és az érintettek részére történő kézbesítéséről az elnök gondoskodik. Az éves közhasznúsági jelentés bárki által megtekinthető, arról saját költségére bárki másolatot készíthet.
48. Az Egyesület felelőssége
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tag felelőssége az Egyesülettel szemben a tagdíj befizetésére terjed ki, ezt meghaladóan a tag az Egyesület kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel. Az Egyesület megszűnése esetén a vagyonát hasonló célú közhasznú szervezet részére kell felajánlani.
VII.
Az Egyesület megszűnése
49. Az Egyesület megszűnik, ha:
- feloszlását a közgyűlés kimondja,
- más Egyesülettel való egyesülését a közgyűlés elhatározza,
- az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
VIII.
Záró rendelkezések
50. Az Egyesület közhasznú szervezetről történő nyilvántartásba vételét a titkár köteles kérelmezni a Pest Megyei Bíróságnál. Az Egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre, éri el jogi személyiségét.
51. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más személyek is részesülhetnek a vonatkozó jogszabályokkal és az alapszabállyal összhangban. Az Egyesület működéséről, közhasznú szolgáltatatásairól a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tájékoztatást az Egyesület székhelyén lévő nyilvános hirdető táblán kell közzétenni.
52. Az Egyesület tevékenysége nyilvános, arról az Egyesület szervei és tisztségviselői kötelesek az érdeklődőknek felvilágosítást adni, illetve az Egyesület nyilvános irataiba (így különösen Alapszabály, közgyűlési határozatok, számviteli törvény szerinti beszámoló, közhasznúsági jelentés) betekintést engedni. Az Egyesület Közgyűlés nyilvános.
A felvilágosítás kérési és betekintési jog gyakorlására az Egyesület székhelyén, az Elnök által meghatározott ügyfélfogadás időben van lehetőség.
53. Felhatalmazást kap az Egyesület Elnöksége, hogy az Egyesület Szervezeti és működési szabályzatának tervezetét a Közgyűlés elé terjessze.
54. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi Il. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Budapest, 2008. október 31.
Záradék: ..
.Az ítélet /végzés/ 20…….., hó napján
jogerőre emelkedett.
Budapest, 20…………..hó……..nap
Pest Megyei Bíróság 13.Pk.
60.441/2001/13.
VÉGZÉS
A Pest megyei Bíróság elrendeli a TE 3246 szám alatt nyilvántartásba vett Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete elnevezésű társadalmi szervezet alábbi adataiban alapszabályában bekövetkezett változás/ok átvezetését.
1. A szervezet új képviselője: 1) Both Zsolt (elnök) önállóan
2) Mogyoródi Zoltán (titkár) önállóan
Sándor Dénes képviseleti joga megszűnt.
2. A szervezet új képviselőjének lakóhelye: 1) 2113 Erdőkertes, Fő u. 53.
2) 1139 Budapest, Röppentyű u. 5.
A megyei bíróság a szervezet 2008. április 07-i közgyűlése alapján bejelentett - nyilvántartási adatokat nem érintő - változásokat tudomásul veszi, egyúttal a szervezet 2008. október 31. napján kelt alapszabályának az iratokhoz történő elhelyezését rendeli el.
A végzés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet 3 példányban írásban ennél a bíróságnál kell benyújtani
INDOKOLÁS
A megyei bíróság a kérelmező nyilvántartás módosítása iránti kérelmének az 1989. évi II. t). 15. § (4) bekezdés és a 6/1989. (VI. 8,) IM sz. rendelet 5. §-a alapján helyt adott, mert a kérelmező azt a szükséges mellékletekkel ellátva nyújtotta be.
Budapest, 2008. november 17.
Dr. Timár Csilla sk. megyei bírósági titkár
Törökné Eckert Anita
írnok
|
|
Utoljára frissítve ( 2010 június 01. (kedd) 13:25 )
|
|
Alapszabály
